A sziget

Érsekcsanád külterületének nyugati szeglete a Rezéti-Duna által körülölelt Veránka-sziget (1345 hektár, ebből 612 hektár fokozottan védett).  A sziget madártávlatból egy pillangó fél szárnyát formázza meg.
A terület Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, melyet abból a célból hoztak létre, hogy Európa legnagyobb egybefüggő ártéri erdejét, annak páratlan állat- és növényvilágával megőrizze.  1996-ban pedig a legmagasabb szintű védettségi szintre került, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
Gemenc egyben maradását annak köszönheti, hogy a 19. század végén folyó szabályozási munkák idején a Kalocsai Érsekség nem lépett be az ármentesítő társulatba, így a gátat nem a Duna mentén, hanem attól távol, az érsekség határán építették meg. Az érsekcsanádi Veránka-sziget 1893-ban jött létre, amikor a Duna-szabályozási munkák során levágták a Rezéti kanyarulatot. Az elmúlt több mint száz év alatt a Rezéti-Holt-Duna medre fokozatosan feltöltődött. A mai meder az eredeti térfogatának kb. egytizede. A két ág, a régi, mely 18 km hosszan kanyargó és a mesterségesen kialakított 3 km-es új egyenes együtt fogja körül ezt a szigetet. A belső, a valamikori főágat is táplálja az élő folyó vize, de lassabban, nyugodtabban folydogál itt a Duna, mint a fősodorban. Egyes időszakban mikor a Duna vízszintje alacsony, a sziget körül helyenként annyira sekély a víz, hogy gyalogosan át lehet kelni a túl partra.

Az érsekcsanádi Veránka-sziget

Az érsekcsanádi Veránka-sziget nevének eredetéről semmilyen irat nem maradt fenn. De a régi térképeken látni lehet azt, hogy a sziget melyik részét nevezték így.
Ezt a nevet egy 1810 körüli térképen fedezték fel először, egy területet jelző névként. Több idős helybeli ember sem tudott a név eredetéről semmit (még mondákat se) mondani.
Lehetséges, hogy a Veronika névből ered?

A legrégebbi forrás egy, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban őrzött 1800 körül készült térkép, amely Csanád határának nyugati felét ábrázolja. Ezen szerepel először a „Vörenka” földrajzi név. A mai veránkai erdészház környékét hívták így.
A következő, 1839-ben készült Duna térképen már „Veránka” és „Veránka rétje” név látható.

Szintén Kalocsán őrzik azt az 1860 körül készült, és Csanád teljes területét ábrázoló térképet, amelyen „Kis Veránka” és „Nagy Veránka” nevek láthatók.

A második katonai felmérés 1858-as térképén a mai veránkai erdészház helyén egy épület látható „Csanádi Csárda” néven (egy 1828-ban készült Duna-meder leírásnál már említik). Ez a csárda akkor az élő Duna partján állt.



Az 1860-as években történt tagosítás során Csanád határának nyugati felén, az ún. „Negyvenesi ároktól” nyugatra lévő területen a Kalocsai Érsekuradalom egy majorságot hozott létre, amelyben erdőgazdálkodás folyt. Ezt a területet egészen a második világháborúig „Veránka pusztának” nevezték, mely 1866-ban már létezett, tehát valamikor 1858-1866 között alakították ki, és az egykori csárda épület lett a puszta központja. A térképeken az is látszik, hogy az 1870-es években a Duna medre megváltozott, és a part eltávolodott a csárda épülettől, így az elveszítette a folyó menti funkcióját.

A 19. században a Duna szabályozására több terv készült. Az országgyűlés az 1893. évi XVI. törvénycikkben döntött „a Duna folyam fajszi és Bogyiszló-Baja közötti szakaszainak szabályozásáról”. A munka elvégzésére a pénzügyminisztert és a földművelésügyi minisztert utasították. Az ehhez kapcsolódó rendeletekben írták le a sükösdi, a csanádi és a koppányi „Duna-átmetszés” elkészítését.
A csanádi átvágás készítését még abban az évben elkezdték, és 1894-ben fejezték be. Kezdetben felszántották az új meder helyét, majd kézi erővel, kubikosokkal – köztük több csanádi lakos – ásták ki az akkor még csak 25 méter széles medret. Ez a meder a víz nagy sebessége miatt néhány év alatt mintegy 200 méter szélességre nőtt. A régi folyómeder pedig lassan feliszapolódott. (A mai mederszélesség az érsekcsanádi révnél kb. 480 méter.)
Az átvágás során egy kb. 1000 hektár nagyságú új sziget jött létre. A Kalocsai Érsekuradalom pusztájáról Veránka-szigetnek nevezték el.